Sokszor hallunk ellentmondásos információkat arról, hogy várandósság esetén mire figyeljünk, hogyan étkezzünk, mit pótoljunk étrendkiegészítő formájában, vagy egyáltalán szükséges-e bármit pótolnunk. Az utóbbi kérdésre a választ nehéz megadni, hiszen ez étkezési szokásoktól, meglévő betegségektől, fizikai aktivitástól, és még sok egyéb tényezőtől is függ, így a legbiztonságosabb erről egy dietetikusnak a véleményét megkérdezni, egy személyes tanácsadás során.
Régóta kutatott terület, hogy a szülők fogamzás előtti életmódja hogyan befolyásolja a magzat, majd a megszületett gyermek egészségét. Egyre növekvő számú vizsgálat támasztja alá, hogy a fogamzás előtti anyai egészséges életmód pozitív változásokat képes létrehozni az anya és a magzat epigenomjában, valamint bélflórájukban is. A termékenységet befolyásoló tényezők közül a testtömeg a legmeghatározóbb. Mind a túlsúly és az elhízás, mint pedig az alultápláltság negatív hatással van a női termékenységre, továbbá a folsavhiány a velőcsőzáródási rendellenességekre.
A folsav étrendkiegészítő általi bevétele a várandósságot megelőző 3 hónapban, illetve az 1. trimeszterben kiemelten szükséges (min. napi 400 μg, folát forma)!
A várandósság során az élelmiszerek jó minősége, valamint a megfelelő makro- és mikrotápanyag-bevitel kulcsfontosságú, mind az anya mind a gyermek egészségi állapotának szempontjából.
A 2. trimesztertől az energiaszükséglet enyhe (200-300 kcal/nap), míg a vitamin- és ásványianyag-szükséglet jóval markánsabb növekedése jellemző. Ebből kifolyólag kiemelt jelentőségű a tápanyagdús, változatos étrend kialakítása, ami semmiképpen nem energiadússágot jelent, azaz többlet telített zsiradék vagy finomított szénhidrátok (cukrok, édességek, rostmentes gabonák) bevitelét.
Az anya és az utód egészségére nézve is a legideálisabb a makro-és mikrotápanyagok megfelelő beviteléhez, valamint az ideális bélflóra kialakításához a mediterrán étrend követése. Csökkenti többek között az atópia (ekcéma), az elhízás és terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
Jellemzői:
- nagy mennyiségű a gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, hal és olajos magvak;
- mérsékelt a sovány tejtermékek,
- és korlátozott mennyiségű a vörös hús fogyasztása.
- A zsiradékok közül a telítetlen zsiradékok fogyasztása a hangsúlyos (halak, olajos magvak, magolajok, avokádó).
A kizárólag növényi étrend (vegán táplálkozás) követése a várandósság során, a nem megfelelő főképp vas, B12 és omega-3 ellátottság miatt alacsony születési súlyt, koraszülést, megnövekedett pre-eclampsia rizikót, és a nem megfelelő agyfejlődés kockázatát hordozhatja magával, ha szakember segítségével nincs korrigálva az étrend.
Szedjünk-e étrendkiegészítőt?
A B-, C- és D-vitamin, magnézium, omega-3, vas- és folsavkiegészítés előnye a várandósságban bizonyítékokkal alátámasztott, de az ennél több komponensű étrendkiegészítők szedéséről szóló összegző tanulmányok nem fogalmaznak meg egyértelmű kockázatcsökkenést, azaz nem feltétlenül szükségesek (táplálkozásiszokás-függő). A kalcium kiegészítése főképp a 3. trimeszterben válhat hangsúlyossá, illetve a jód szupplementációja akkor, ha az étrend nem tartalmaz megfelelő mennyiségű jódozott konyhasót, tenger gyümölcseit, halakat, tej/tejtermékeket. A megfelelő felszívódás érdekében érdemes ismernünk a különböző mikroelemek hasznosíthatóságát. Például vas tartalmú étrendkiegészítés, egyidejűleg kalcium vagy magnézium kiegészítéssel nem optimális, illetve koffein, tea, fitátok (hüvelyesk, teljes kiőrlésű gabonák), tejtermékkel történő bevétellel, mert csökken a felszívódása. Többek között ezért se javasolható a mindent is egyben tartalmazó étrendkiegészítők fogyasztása. Avagy a D-vitamin és a kalcium segítik egymás felszívódását, főképp tejtermékkel egyidejűleg fogyasztva, továbbá a D-vitamin zsírban oldhatósága végett zsiradék jelenléte is szükségeltetik.
A vas fontos szerepet játszik a hemoglobin termelésében, az oxigén, és a tápanyagok szállításában. Igénye a várandósság során kétszeresére ugrik (2. trimesztertől 30 mg/nap), a megnövekedett anyai vértömeg, a magzati növekedés és a fejlődés miatt. A hemoglobin értékének 100 g/L alá csökkenése vészes vérszegénységet jelez, mindenképpen jelezni szükséges az orvos felé. A kalciumhiány (miben fordul elő a kalcium: tej, tejtermék, olajos mag, szardínia 150 mg/l kalcium tartalmú ásványvíz) a 3. trimeszterben növeli a csontritkulás és a pre-eklampszia rizikóját. Napi igény 1000 mg. A jód bevitele hozzájárul a pajzsmirigy működéséhez, az agyszövet fejlődéséhez, ezáltal az intellektus és kognitív képességek kifejlődéséhez. A terhesség alatt a jódszükséglet megközelítőleg 50%-kal nő meg a 2. trimesztertől, az anyai pajzsmirigy stimuláció (hCG által), a vesén keresztüli jód ürítés megnövekedése, valamint a magzatba való jódtranszfer (magzat pajzsmirigy hormon képzés) miatt. A WHO terhesség alatti jódbeviteli ajánlása 220-250 µg/nap, de ez étrendi úton könnyen fedezhető.
A cikk írója Balogh Adrienn dietetikus, a Tápláld jól alapítója és a Kovirami Program táplálkozás-szakértője.
Források:
- Eur J Pediatr.: Diet in pregnancy-more than food, 2017 Dec;176(12):1573-1579.
doi: 10.1007/s00431-017-3026-5.:
- Nutrients: Nutrient Requirements during Pregnancy and Lactation; 2021 Feb 21;13(2):692.
doi: 10.3390/nu13020692.
- Táplálkozási Akadémia hírlevél 13. évfolyam 3. szám- 2020. március Női egészség és várandósság