❤️ 25%-os KEDVEZMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE* BLACK FRIDAY ALKALMÁBÓL! Kuponkód: KPBF25, HAVI LIVE+ kuponkód: KPBF25+ ❤️

Az első 1000 nap

Elgondolkoztál már azon, hogy egyesek miért híznak meg abban a percben, amikor ránéznek egy darab csokitortára, míg mások bármit meg tudnak enni, amit csak akarnak, és egy dekát sem híznak? Vagy miért kedvelhetünk bizonyos ízeket jobban? Nos, ezeket a magyarázatokat az epigenetikában kell keressük!

A fogantatás pillanatától számított első 1000 nap környezeti tényezői (levegőszennyezettség, mozgás, stressz, gyógyszerek, dohányzás stb.) és a táplálkozás nagymértékben befolyásolják a későbbi betegségek kialakulásának kockázatát, mint elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás és allergiák kialakulása. Továbbá hatással vannak a gyermek növekedésének ütemére, az ízpreferenciáira, az idegrendszerének fejlődésére, az emésztőrendszerének, az anyagcseréjének és az immunrendszerének megfelelő érésére.

Első 1000 nap = a várandósság 270 nap és az első két életév (2 x 365 nap)

Mi is az az első 1000 nap?

A várandósság (270 nap) és az első két életév (365 nap+365 nap), az emberi élet leggyorsabb növekedési időszaka (gyermekünk életének első évére megháromszorozza születési súlyát), aminek során a sejtek differenciálódása és fejlődése a legintenzívebben zajlik. Ebben az időszakban az emberi szervezetet rendkívüli rugalmasság és fokozott érzékenység jellemzi, így ekkor kiemelt jelentőséggel bírnak az egyes környezeti behatások. Tartsuk szem előtt, hogy az újszülötteknek testtömegkilogrammonként háromszor annyi energiára van szükségük, mint a felnőttkorúaknak; tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletük pedig jóval meghaladja a többi korosztály igényét, miközben szervezetük a tápanyagokat csak korlátozott mértékben képes tárolni.

Epigenetika

Az epigenetikában találjuk meg a választ arra, hogy a legfontosabb környezeti tényezők, kiemelten kezelve a táplálkozást, miként programozzák (negatívan vagy pozitívan) a szüleinktől kapott genetikai kód állományunkat (DNS).

Az epigenetika az örökítő anyag (DNS) változatlanul maradása mellett egyes közvetített információk módosulását jelenti, azaz hogy az adott génszakaszunk ami például kockázatot adhat az elhízásra (mert ezt örököltük) kifejeződésre jut-e vagy sem. Egy alultáplált vagy elhízott szülőnek, aki nem fektet hangsúlyt a várandóssága alatti, majd a gyermek első két évének szenzitív időszakára, annak gyermeke fokozott rizikót hordoz az elhízás, vagy cukorbetegség kialakulására.  

Az Európai Gyermekgyógyászati, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) irányelve szerint a hozzátáplálást a csecsemő 4-6 hónapos korában lehet elkezdeni, addig kizárólagos anyatejes vagy anyatej hiányában tápszeres táplálásban kell részesíteni. A csecsemő 6 hónapos koráig a legjobb, és egyben immunfunkciókat is betöltő szereppel bír a teljes anyatejes táplálás. A gyermek ízérzékelése a 18. hét körül kialakul, ekkortól már befolyásolható a későbbi ízek szeretetére. Azt is fontos figyelembe vennünk, hogy a gyermekek sokkal több ízlelőbimbóval rendelkeznek, mint a felnőtteknek, így nem szükséges számukra az intenzív fűszerezés, sózás, cukrozás, sőt a hozzáadott cukrok leginkább kerülése szükségeltetik. A túlzott mértékű sófogyasztás rizikót hordoz a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, ahogy a cukor a cukorbetegségre és az elhízásra. Egy változatos, kiegyensúlyozott anyai táplálkozás megalapozza a gyermek új ízekre való nyitottságát, ahogy a későbbiekben pedig a tudatos hozzátáplálás és példamutatás.

A cikk írója Balogh Adrienn dietetikus, a Tápláld jól alapítója és a Kovirami Program táplálkozás-szakértője.

Forrás:

  • https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2015_07_elso1000nap_150713.pdf
  •  https://elso1000nap.hu/az-5-aranyszabaly/

Ha tetszett a cikk add tovább

MEGOSZTÁS FACEBOOKON
MEGOSZTÁS TWITTEREN
MEGOSZTÁS LINKEDINEN
MEGOSZTÁS PINTERESTEN