- Étkezés
Diéta vs. Egészségfejlesztés
Elkeserítő adatok érhetőek el európai és a magyar statisztikai adatokból, miszerint az Európai Unió negyedik leginkább túlsúlyos nemzete vagyunk, mégpedig a lakosságnak több mint a fele (58,3%) túlsúlyos.
A koronavírus-járvány tovább mélyítette ezt a jelenséget, ugyanis a lakosság negyede súlygyarapodásról (átlagosan +3 kg) számolt be és a mozgási hajlandóság is drasztikusan csökkent. Pozitív tényként értékelhetjük, hogy minden hatodik ember jobban, azaz bevallása szerint egészségesebben táplálkozott, mint a járvány előtt.
Ugyanakkor egy paradoxon, hogy a testi megjelenéssel, külsőségekkel foglalkozó elvárások egyre nőnek, a túlzásba vitt social media következményeként. Az online és offline felületek különféle csatornái tartanak minket sakkban, miszerint karcsúságunkban rejlik az értékünk. Nem múlhat el úgy hét, hogy újabbnál újabb diéták, étrendkiegészítők, gyors fogyást ígérő csodaszerek ne jelennének meg a piacon.
Se szeri se száma az ezzel kapcsolatos újságcikkeknek, de az internetes keresések legtöbbet kutatott keresőszavát is a „diéták” lengik körül.
A divatos fogyókúrairányzatokban különféle megközelítési stratégiák lehetnek, mint például:
- az élelmiszercsoportok vagy tápanyagok kizárásán alapulók,
- az energiabevitel csökkentésére fókuszálók
- vagy az étkezési ritmust szabályozók.
A hangzatosnak tűnő és a még erős marketinghatásnak is kitett, de hiteles nagy esetszámú kutatásokat mellőző diétatrendek járványként terjednek. Ugyan általuk gyors, ámbár káros súlycsökkentés érhető el, de ahogy felhagyunk a diétával, a jojó effektus többlet súlyt fog eredményezni, illetve számíthatunk vitamin, és ásványi anyag hiány kialakulásával. Itt jegyezném meg a sikertelen fogyókúra pszichére kifejtett hatását is, miszerint nem elég, hogy a média által közvetített test ideálnak nem teszünk eleget, a frusztrációnkat, önértékelésünket, szorongásunkat is tovább mélyíti, hiszen kudarcot vallottunk az ideákkal szemben.
A diétáknak a gyógyélelmezésben a helye, ahol például az epebetegnek, vagy a hasnyálmirigy gyulladással küzdő számára segít a regenerálódásban.
Lássunk néhány negatív következményt a tápanyag tartalmaknak megfelelően:
- A Léböjt kúrák fehérje és zsiradékhiányos állapotot idéznek elő, viszont extrém mértékű szénhidrátbevitelt jelent. A szénhidrátot folyadék formájában kapja a szervezet, ami vércukor ingadozásokat okozhat, a fehérje bevitel hiánya izom veszteséggel és az immunrendszer működésének sérülésével (immunsejtek fehérjék), a zsírszegénység a hormonális egyensúly megborulásával, és zsírban oldódó vitaminok felszívódásának csorbulásával jár.
- A magas fehérjetartalmú étrendek fokozzák a csontok kálcium ürítését, így a vesekőképződés veszélye megnő, inzulinrezisztencia esetén tovább fokozzák az IR-t, általában magas állati fehérje bevitelen alapszik, aminek következményeként a köszvény és az ízületi gyulladások rizikója megnő.
- Időszakos böjt, ahol például a 16/8 (8 órában eszünk, 16 órában koplalunk) elv a követendő. Abban a 8 órában, amikor eszünk, válogatás nélkül étkezhetünk, ami és amennyi belénk fér. Többlet kalória elfogyasztásakor nincs miről beszélni, hízni fogunk. Nem beszélve arról, hogy 16 órás koplalás például egy epe akadállyal rendelkező esetében komoly epekőképződést indíthat be.
- A magas zsír, de drasztikus szénhidrátcsökkentés (Ketogén) alacsony vércukorszintet, székrekedést, koncentrációs problémákat, fáradságot, fejfájást, lehangoltságot kialakulását okozhatja, mivel az agy nem jut elegendőcukorhoz/glükózhoz, miközben a magas zsiradék bevitel miatt a szív és érrendszeri problémák kialakulása fokozott lesz, ugyanis a vérzsír értékei nőni fognak, ezáltal az erek meszesedésnek indulhatnak, továbbá epegörcsök, hasnyálmirigy gyulladás alakulhat ki.
Amennyiben a hosszútávon fentartható egészség a célunk, akkor életmódváltásban kell gondolkodni, ahol lépésről lépésre alakítjuk ki a minden tápanyagot tartalmazó étrendünket, ahol nincsennek tiltott alapanyagok, csak kerülendő mennyiségek! Következő cikkünk lerántja a leplet az életmódváltás lényegi pontjairól, olvasd el, ha testi-lelki egészséged megőrzését hosszútávra tervezed.
A cikk írója Balogh Adrienn dietetikus, a Tápláld jól alapítója és a Kovirami Program táplálkozás-szakértője.
Forrás: